Minden hívőnek van egy saját evangéliuma. Megtérésének története, Isten iránti szerelmének vallomása, és az általa átélt, felismert igazságok egybefűzött csokra. Ez mindig személyes, ez mindig kicsit más, kicsit több, mint a többi, dallamában azonban összhangoznak egymással. Régóta dédelgetett vágyam, hogy a sajátom megfogalmazzam, de nem mertem. Nem akarok botrányt kelteni, és félek attól is, hogy balgának tartanak, de most belevágok. Aggodalmam oka az, hogy mind az egyházi tanítással, mind az általános keresztény eszmélkedésekkel ütközik olykor meggyőződésem, amit azonban nem akarok ráerőltetni senki másra. Végre kibeszélem azt, ami a szívemben van, amit hitem szerint szólnom kell. A hívőket arra bátorítom, hogy írásaim olvasása előtt imádkozzanak, kérjék a Szentlélektől a megkülönböztetés adományát és megvilágosító kegyelmét. A nem hívők pedig bátran inspirálódjanak, és a kölcsönös tisztelet jegyében vitatkozzanak.