A Závecz Research tegnap közzétett kutatása több szempontból érdekes és tanulságos akár a jövőre nézve is. Talán legfontosabb az az adat, hogy az ellenzék teljes összefogására a teljes választókorú népesség 24 %-a szavazna biztosan, 15 %-nyian valószínűsíthetően, de! 36 % biztosan nem, és további 14 % valószínűsíthetően nem. 39 % vs 50 % … A jelenlegi ellenzék teljes összefogása tehát nem kiút, nem alternatíva, nincs értelme érte küzdeni, a választók nem kérik, tehát a kormányváltást (és a NER lebontását) akarók sem akarhatják.
A másik fontos adat a Demokratikus Koalícióval kapcsolatos, és itt csatlakozok Pápay Gyuri remek tegnapi cikkéhez. Gyuri tegnapi írásában rávilágított arra, hogy a DK Gyurcsány Ferenc vezetésével bár névleg pártolta az összefogást, annak elsődleges kerékkötője volt, valamint olyan megállapodást kötött az MSZP-vel, amely nemcsak az MSZP-nek, de a teljes ellenzék számára hátrányos volt. Csak ahol nagyon erős volt az ellenzék, ott rúghattak labdába a DK-s jelöltek, és rendszerint annak ellenére, és nem azért, mert DK-s volt a jelölt. Politikai kampányuk kifejezetten választó riasztó volt, egy csöppet sem törekedett szélesíteni az ellenzéki szavazótábort, épp ellenkezőleg, csoda, hogy kampánya ellenére is voltak, akár kiábrándult jobboldaliak is, akik DK-s esélyes jelöltre szavaztak át.
Ezzel szemben! az ellenzéki választók a DK-t okolják legkevésbé a kétharmados bukásért, úgy! hogy választóik volnának a legkevésbé nyitottak támogatni összefogást/koordinációt. Ha azt mondjuk, hogy a kétharmad a szélesebb körű és okosabb koordináció hiánya miatt köszöntött be ismét, de a DK-s szimpatizánsok az összefogást egyébként nem támogatnák, akkor logikai hiba, ha a DK-t nem tesszük felelőssé a kétharmad létrejöttéért. Nem keresek bűnbakot, és mint fentebb is írtam, Isten ments, hogy a teljes körű összefogásért küzdjek, arra az összefüggésre akarok csak rávilágítani, ami a közvéleménykutatásból kiolvasható.
Erre vonatkozó kérdés nem volt, ez már csak magánvélemény, de a teljes ellenzéki összefogás elutasítottsága éppen azért magas, mert abba beleértendő Gyurcsány Ferenc is – és ő elutasított politikus. Ugyanez a Gyurcsány Ferenc a kampány során sem dolgozott meg a kormányváltást akaró szavazók bizalmáért, és nem volt számára elsődleges a kormányváltást akarók szolgálata, a kormányváltás. Az ellenzéki térfélen őszinte és bátor politikai stratégiát kell építeni, aminek a része az, hogy csak olyan politikai szereplőkkel és erőkkel működjenek együtt, akik valóban a NER lebontását, és nem annak konzerválását tűzik ki célul.
A borítókép forrása: Index, készítette: Huszti István
