Lukácsi evangéliuma

Mindenható és a demokrácia

2018. február 19. 15:47 - Lukácsi Katalin

ferenczy_karoly_hegyi_beszed_biblia-hu.jpgNekiveselkedtem politikai témák vizsgálatához, mégis olyan előzetes kérdésfelvetés is létjogosult, hogy egyáltalán a demokráciáról mi lehet Jézus véleménye. Őszintétlen volna a részemről, ha posztomban arra keresném a választ: demokrata-e Jézus. (Természetesen nem az amerikai pártra értve.) Nemcsak azért nem életszerű számomra ez a kérdés, hiszen az egyház társadalmi tanításából építkező politikai irányzatot kereszténydemokráciának hívják, hanem mert a modern polgári demokrácia létrejöttét éppen, hogy elválaszthatatlannak tekintem a kereszténység görög-római kultúrát megerjesztő hatásától. Még tudományosan is vállalhatónak tartom azt az állítást, hogy az a rendszer, amit ma demokráciának hívunk, a názáreti Jézusnak köszönhetően bontakozott ki előttünk.

És ennél a pontnál érdemes egy lépést hátrébb lépnünk, hogy az üdvtörténet egészében szemléljük a kérdést. Az Örökkévaló, a világot teremtő és azt kezében tartó Úristen demokrata? Aligha fogalmazhatnánk meg ennél súlyosabb állítást. Pillantsunk mégis a teremtéstörténetre, a Tórára, a próféták küzdelmeire és Jézus életére, és figyeljük meg, milyen hatalomtechnika körvonalazódik bennük. Isten a Szentírásban sose tör a szabadakarat felszámolására. Törvényt ad, amelyek megsértéséhez jóvátételi lehetőséget csatol. Prófétákat útra indítva az igaz szó erejében bízik. Jézus tanításában pedig a szolgálatot nevezi meg a hatalom mércéjének.

Joseph Ratzinger Jürgen Habermas-szal folytatott beszélgetésében a következőképpen határozta meg a demokrácia legfőbb értékét: „Valóban az a lényeges érv a demokrácia mint a politikai rend legmegfelelőbb formája mellett, hogy lehetővé teszi mindnyájunk közreműködését a jog alakításában és a hatalom igazságos működtetésében.”

A mi háborús, gyarló, pusztításra hajlamos, kicsinyes és gyenge emberi természetünk ellenére, hogy képesek voltunk megalkotni és képesek vagyunk működtetni az ember egyenlőségére alapozott politikai rendszert, ezt az egyik legnagyobb csodának tartom történelmünkben. És innen nézve egyértelművé válik, hogy ez a csoda Isten közreműködése nélkül elérhetetlen és fenntarthatatlan lenne a számunkra. Valójában minden tett, amivel a modern államokban polgáraik a demokrácia építésén, erősítésén, kiszélesítésén és védelmén dolgoznak ihletett. A mindenséget alkotó Isten ihlet és sürget minket arra, hogy békésen, egymás jogát tiszteletben tartva, kötelességeinknek felelősen eleget téve mozdítsuk előre a közjót. Ez csodálatos! És a legcsodálatosabb az, hogy ez a nagyhatalmú Úr, amely előtt porszemekként vagyunk jelen, e demokratikus gyakorlatot magára is érvényesnek ismeri el, történelmünkbe csak törvényeinket elfogadva avatkozik be, és társadalmunk tökéletesítésén velünk közösen fáradozik! Ámulok az Úr gyönyörűségén, és gyöngédsége viszont szeretetre sarkall engem.

 

Ahonnan Joseph Ratzinger idézete származik: A szabadelvű állam morális alapjai. Barankovics István Alapítvány - Gondolat,  Budapest, 2007. 37. o.
A kép Ferenczy Károly Hegyi beszéd című alkotása, forrása: biblia.hu.

* * * * * * * *

Ezen bejegyzés is egy posztsorozat része, amelyet a nagyböjt alkalmából indítottam. Arra teszek kísérletet, hogy 46 napon át mindennap konkrét politikai (de nem pártpolitikai!) témák mentén keressem azt, mi lehet Jézus álláspontja. Kizárólagosság nélküli töprengések, vállaltan gyarló és töredékes útkeresés, „az Úr arcának keresése”, ahogyan azt XVI. Benedek pápa írta A Názáreti Jézus című trilógiájában. Fogadjátok szeretettel, türelemmel, megértéssel. Imádkozzunk és gondolkodjunk együtt!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lukacsikatalin.blog.hu/api/trackback/id/tr3613682302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sztavrosz7 (törölt) 2018.02.21. 08:43:07

Szerintem túlságosan alábecsülöd a Krisztus előtti ókori görög demokráciát.

heizer 2018.02.22. 14:57:29

Én ezt nem így látom.

Természetesen lehet keresztényi elveket találni a demokráciában, de azt azért nem állítanám, hogy csak a kereszténységnek köszönhető ez. Részben legfeljebb.

Ugye van arra is példa, hogy jól működő demokrácia van olyan országban, amelytől a keresztény szellemiség elég messze áll (pl. Japán).

És arra is, hogy mélyen keresztény országban meglehetősen korlátozott demokrácia uralkodik.

A kialakulásában pedig több kultúra rétegződik egymásra, és ezek közül csak egyik - bár fontos - a kereszténység.
Gyökerei, az első államok ahol a csírái megjelentek erősen kötődnek az egyházszakadásokhoz, a reformációhoz. Most ezt nem elvakult katolikusként írom (jó, egy kicsit), hanem inkább olyanként aki a reformációt az egyház egésze szempontjából negatívan értékeli.

Ráadásul azt is nehéz volna mondani, hogy történelmileg bizonyosan ez e a legjobb államforma. Most egy olyan időszak van úgy 300 éve, hogy úgy tűnik igen.

Azt is gondolom erről, hogy a jó kiteljesedésének lehetősége együtt jár bizony a gonosz kiteljesedésének lehetőségével is. Meglehetősen jól követhetően a társadalom erkölcsi állapotának süllyedése negatívan befolyásolja a demokrácia érvényesülését is.

Nekem kicsit úgy tűnik a jó demokrácia akkor jó, ha annak működtetéséhez megvannak a megfelelő erkölcsi alapok. De mint minden ez is bőven kiüresíthető és az ember ellen fordítható. Talán annyiban jó, mint más működési keretek, hogy a jó érvényesülésének a lehetőségei valamivel nagyobbak.

A szabad akarat megléte, a mások véleményének figyelembe vétele létezik diktatúrában is, nem a demokrácia feltétlen ismérve.

Lehet, hogy nem pont azokra reagáltam amiről a poszt szólt.
süti beállítások módosítása